Dr. MARTINI JENŐ ÜGYVÉD és SZAKORVOS

Szülészet-nőgyógyászat szakorvosa, orvosi műhiba ügyek képviselete

+menu-

header image
Orvosi műhiba ügyvéd paragrafus

Az orvosi műhibás ügyek kártérítési és büntetőjogi kimenetele egyebek mellett orvosi szakkérdések mikénti eldőlésén múlik. Kettős diplomám (orvosi és jogi) előnyét ebben látom: így könnyebb azonos nyelven kommunikálni a kirendelt szakértőkkel, érvelni a hatóság-, bíróság előtt. Az orvos gyógyítani, a beteg gyógyulni akar. Mégis lehet valós vagy vélt, sokszor csak köztük lévő kommunikációs hiba, ami az orvosi műhiba ügyekhez vezet. Független attól, hogy az ügyvédi tevékenység gondossági és nem eredmény kötelem, olyan ügyet, melyet szakmailag (orvosilag és/vagy jogilag) megalapozatlannak ítélek, próba-szerencse alapon nem vállalok. A szakma szabályaival ellentétes szakorvosi véleményt sem adok. Kizárólagosan ún. „sikerdíjas” vállalásra lehetőség nincs.

Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF)

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF): Minden ügyvédi megbízási szerződés elválaszthatatlan részét képezik azzal, hogy a konkrét szerződésekben csak az ettől eltérő, vagy választási lehetőséget biztosító szerződéses kikötések kerülnek rögzítésre. Érvényes: közzétételtől határozatlan ideig, a módosításig. E helyen is felhívjuk a figyelmet arra, hogy betegjogi képviselők jogi képviseletet nem láthatnak el, sőt sem minket, sem más ügyvédi irodát a betegnek nem ajánlhatnak, mert az törvénybe ütközik. Fejezetei: Ügyvállalás kártérítésben, előfeltételei, félfogadás, konzultáció, szükséges dokumentumok, szerződéskötés.

Életrajzomban foglaltakból eredően az 1991. évben alakult, és jogutódként működő jelenlegi ügyvédi irodám egyik fő tevékenységi köre az un. „orvosi műhibás” kárigényekben, kártérítési ügyekben történő jogi képviselet ellátása, valamint az ilyen tárgyú büntető ügyekben a védelem biztosítása. (Az utóbbi a vonatkozó fejezetben)
és felkérésre szülész-nőgyógyász szakorvosi, szakközreműködői, de nem
igazságügyi orvosszakértői vélemény adása, ugyanis bár a szülész-nőgyógyász igazságügyi orvosszakértőként történő bejegyzés a személyi feltételeinek megfelelek, de azt az ügyvédségről szóló törvény jelenleg hatályos szövegének összeférhetetlenségi szabálya kizárja. Ettől függetlenül bármelyik „regisztrált” szakorvos, így az általam adott szakorvosi vélemény is, eljárásjogilag nem különbözik a felek által megbízás alapján készíttetett igazságügyi véleménytől. Mindkettő okirati bizonyíték, azonban tudományos megalapozottságuk esetében bizonyító erejükben egyikük sem különbözik a bíróság által kirendelt szakértői véleménytől sem. Ezek között a bíróság indokolási kötelezettség mellett szabadon mérlegel.

Kezdetben összeférhetetlenség miatt csak az egészségügyi szolgáltatók (orvosok, kórházak) képviseletét vállalhattam, mert az ezredfordulóig országosan az egyik piacvezető egészségügyi intézményi felelősségbiztosító jogi képviseletét láttam el, adtam részére szakorvosi véleményeket. E tény viszont jó volt arra, hogy országos viszonylatban rálátást biztosított az általános, és eltérő bírói gyakorlatra is. Később, és ma is a kárigényekben már azt a félt képviselem, aki a Megbízónk, tehát a kárigénylőt, felperest, vagy az egészségügyi szolgáltató alperest.
Kivételek kárigénylői, panaszosi oldalon: Közvetítői-, rendtartással, etikai szabályokkal kapcsolatos eljárásban történő jogi képviselet nem vállalok. Indoka, hogy a polgári jogvitában (kárigényben) a közvetítői eljárás -a hazánkban hatályos törvényi szabályozása mellett- véleményem szerint kevés esetben eredményes, csak az igény érvényesítés elhúzódását jelenti, ugyanis az ott feltárt tényekre bírósági eljárásban, érdemben hivatkozni nem lehet. Az etikai eljárásokban, pedig kárigény érvényesítésre lehetőség sincs. Ezek helyett az egészségügyi szolgáltatók képviselőivel, és felelősségbiztosítójával tárgyalunk. Külön is felhívjuk a figyelmet arra, hogy betegjogi képviselők jogi képviseletet nem láthatnak el, sőt sem minket, sem más ügyvédi irodát a betegnek nem ajánlhatnak.
A közvetítői tanácsok részére felkérés esetén viszont szakorvosi véleményeket adunk. Az egészségügyi szolgáltatók, orvosok vonatkozásában pedig az előzőkkel ellentétben etikai és fegyelmi eljárásban történő képviseletet is vállalunk.

Az egészségügyi ellátás valós, vagy vélt sértettjei a kárigényük érvényesítése mellett – e helyen nem részletezett okokból- az orvos, egészségügyi dolgozó büntetőjogi felelősségre vonását is kezdeményezik, melyben hatóság, bíróság előtti sértetti képviseletet nem vállalok

A KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK
1.) VÁLLALÁSÁNAK ELŐFELTÉTELEI

Az ügyfélfogadás kizárólag előzetesen telefonon egyeztetett időpontban az ügyvéd hivatalos irodájában történik. Ott történik a konzultáció, a jogi tanácsadás is, mely díjköteles, ha azt megbízás nem követi. Összege szabad megállapodás tárgya, de minimum önköltséges, azonban megbízás esetén a munkadíjba beszámít.

Mivel ezen ügyek kimenetele alapvetően orvosi szakkérdések mikénti megítélésétől, eldöntésétől függ. Ebből az alábbiak következnek:

A fentiekhez az ügy tárgyát képező orvosi dokumentumok teljes körének rendelkezésére állása szükséges. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII törvény alapján a kárigénylő (felperes) ügyfél jogosult ezen adatoknak költségtérítés mellett az ellátó intézményekből történő beszerzésére, és eljáró ügyvédnek történő átadására. Amennyiben azt saját maga nem kívánja megtenni, úgy módjában áll – az ellátó intézmény irányában történő orvosi titoktartás alóli felmentéssel egyidejűleg – eljáró ügyvédnek arra nézve is megbízást adni. Utóbbi esetben is meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltató által számlázott költségeket, de ez esetben az ügyfelet terheli még az eljáró ügyvéd megbízási szerződésében (a továbbiakban: tényvázlatban) foglalt ez irányú ügyvédi munkadíja. Alperesi ügyfél (eü. szolgáltató, mint orvos, kórház stb.) esetén e dokumentumokat felperes már a kárigény, a kereset mellékleteként részéve tette, és ezzel a jogi képviselet számára periratok részeként jogszerűen megismerhetővé válnak. (Az adatkezeléssel kapcsolatos további részletek az „állásfoglalások” menüpontban lesznek találhatók, ha érdekli, ott fogja megtalálni.)
Szak-, szakorvosi vélemények szükségessége: Amennyiben az előzőkben szereplő dokumentumok az általános orvosi és/vagy a szülész-nőgyógyász szakorvosi ismeretek körében teljes egészében megítélhetők, úgy azt orvosi, szakorvosi vélemény formájában eljáró ügyvéd saját maga, vagy a Martini Med Kft tagjaként.. Megrendelésre írásba foglalt jogi és szakorvosi véleményt készít, melynek megállapodás szerint orvosi, szakorvosi véleményezés díja van, annak összege az ügyvédi munkadíj megállapodásban figyelembevételre kerül. Igény szerint az ügyet ellenőrző szakértővel együtt ítéli meg, akivel viszont megbízó külön számol el.

Megbízó tudomásul veszi, hogy akkor, ha az előző bekezdésben foglaltak alapján a kárigényt eljáró ügyvéd megalapozatlannak tartja, úgy az ügyet nem vállalja annak ellenére, hogy az ügyvédi tevékenység nem eredménykötelem. Ezt követően az ügyfél a dokumentumokat véleményével együtt köteles az iroda recepcióján, 8 munkanapon belül átvenni. Ilyen esetben a konzultáció és a fentiekben foglalt munkadíjak visszafizetésére az ügyfél igényt nem tarthat.
Egyes esetekben, előzetes megbeszélés alapján lehetőség van díjmentesen az ügy szóbeli előzetes, hozzávetőleges megítélés kérésére. Vállalása esetén az iroda recepciójára kell az elérhetőségi adatok (e-mail címe és telefonja) megjelölésével együtt az orvosi iratokat beadni. A vélemény elektronikus úton tömör formában, részletes indokolás nélkül kerül közlésre. Ez után 8 napon belül köteles orvosi dokumentumait a recepcióról elvinni. Postázásra, iratmegőrzésre lehetőség nincs, így azok, az ügyvédi iratmegőrzési kötelezettség alá nem esve 15 múlva megsemmisítésre kerülnek!

Ha az ügy tárgya az eljáró ügyvéd orvosi, szakorvosi kompetenciáját meghaladja, úgy azt javasolja, hogy a kereset jogalapjának alátámasztása érdekében ügy tárgyának megfelelő szakorvosi képesítéssel rendelkező igazságügyi szakértővel – szükség szerinti szakközreműködők bevonásával – készíttessen szakvéleményt. A szakvélemény megrendelésében segítünk, de a költségeinek vállalásába és rendezésébe eljáró ügyvéd semmilyen módon bele nem folyik. Az ügyfél közvetlenül a szakértővel, vagy szakértőkkel állapodik meg, és számol el. Amennyiben az elkészült vélemény szerint az ügy jogalapja nem áll meg, úgy arra nézve az előzőkben foglaltak értelemszerűen irányadóak.

Az esetben, ha az ügyfél az előző bekezdésben foglalt szakvélemény beszerzését nem vállalja, úgy a kárigényt, ill. a keresetet eljáró ügyvéd benyújtja azzal, hogy indítványozza igazságügyi orvosszakértő perbevezetését, de ez esetben a per kimenetele teljesen bizonytalan.
A szak-, és szakorvosi vélemények eljárásjogi minősítéséről és bizonyító erejéről:

Polgári eljárásjogunk a szabad bizonyítás elve alapján áll. Abban szakvélemény a bíróság által kirendelt igazságügyi orvosszakértő véleménye, mely önmagában ettől aggályos és vitás lehet. Ennek körében külön kérdés az ügy tárgyának megfelelő képesítéssel rendelkező szakértő, szakkonzulens alkalmazása, és közöttük lévő esetleges ellentmondás. (Erről az „Állásfoglalások” c. részben lehet majd olvasni.)
Eljáró ügyvéd saját szakorvosi véleménye, akár az ügyfél által felkért (un. magán) igazságügyi orvosszakértő-, szakorvos véleménye eljárásjogilag nem szakvélemény, hanem mindegyik „csak” okirati bizonyíték, bár a szabad bizonyítás elve alapján tudományos megalapozottságuk esetén bizonyító erejében nem különbözik a bíróság által kirendelt szakértő véleményétől. Azok egymással ellentmondásban is állhatnak, mely esetben az ügyvéd eljárása az ellentmondások feloldására irányul, de a bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékok között indokolási kötelezettség mellett szabadon mérlegel. Országos viszonylatban, e körben a bírói gyakorlat sem teljesen egységes. Megjegyzem, hogy szülész-nőgyógyász igazságügyi orvosszakértőként történő bejegyzés a személyi feltételeinek magam is megfeleltem, de azt az ügyvédségről szóló törvénynek a hatályos szövegének szabálya kizárta. ( E helyen: NO COMMENT!)
Összegezve:
Bár az ügy vállalása a fentiek szerint előzetes konzultáció, orvos szakmai és jogi vélemény alapján történik, azonban sehol nincs olyan ügyvéd, aki biztos pernyertességet garantálhatna. Eljárása gondossági kötelem. Bármely fél képviseletében az ellenérdekű féllel (orvos, kórház, vagy beteg), illetve képviselőjével, felelősségbiztosítójával először peren kívüli egyezségre törekszünk. Véleményünk szerint az mindkét fél érdekét szolgálja, de amennyiben az sikerre nem vezet, úgy meghatalmazás alapján eljáró ügyvéd az ügyfél által megjelölt összegre a bírósághoz a keresetet beadja.

2.) AZ ÜGY VÁLLALÁSA- MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS

Az ügy vállalással megbízási szerződéssel (tényvázlattal), az abban foglaltak szerint jön létre. Ügyvállalási kényszer nincs. Az ügyvédi munkadíjban felek a szerint szabadon állapodnak meg.
A konkrét ügyre vonatkozó szerződés, tényvázlat elválaszthatatlan részét képezik annak időpontjában közzétett általános szerződési feltételek (ÁSZF). Jelenben ezen feltételek. A két szerződés együtt érvényes és hatályos.

E szerződésekre a Polgári Törvénykönyvben és a Polgári Perrendtartásban, valamint ügyvédekről szóló mindenkor hatályos (jelenleg az 1988. évi XI. törvény) és a Magyar Ügyvédi Kamara, valamint a Budapesti ügyvédi Kamara eljáró ügyvédre nézve kötelező szabályai vonatkoznak. Azt meghaladóan azon feltételek kerülnek meghatározása, melyek mellett eljáró ügyvéd a jogi képviseletet vállalja. A konkrét szerződés pedig a felek személyén, és az ügy tárgyán kívül kizárólag a jelen általános szerződéi feltételektől kölcsönös akarattal történő eltéréseket, pontosításokat tartalmazza. Ezért abban Megbízónak nyilatkozni kell, hogy az általános szerződéseket ismerte-e, megértette-e, és visszavonhatatlanul magára nézve kötelezőnek tekinti-e?

Az ügyfélnek tudomásul kell venni, hogy szerződésükben foglaltaktól történő mindennemű eltérés érvényességi kelléke az írásbeliség. Azaz, az eltérő kikötést tartalmazó, az ügyfél és eljáró ügyvéd által kölcsönösen aláírt megállapodása, vagy valamelyik fél részéről a másik szerződő félhez címzett, és az által aláírásával vagy e-mail útján igazoltan átvett, egyoldalú jognyilatkozata, akkor és csakis akkor, ha az egyébként fennálló szerződésükbe nem ütközik.
Az Ilyen eltérő megállapodás meglétére vonatkozóan, esetlegesen bármilyen okból szükségessé váló bizonyítási terhet megbízó ügyfél teljes egészében magára vállalja. Konkrétan: Amennyiben az ügyfél jelen szerződésben foglaltaktól történő eltérést teljes bizonyító erejű, előzőek szerinti okirattal igazolni nem tudja, úgy értelemszerűen csak az eredeti szerződési feltételek az irányadóak.

Az előzőkben foglaltaknak megfelelően a megbízási szerződés, tényvázlat aláírása előtt a szerződésben foglaltakat az ügyfélnek tanulmányozni kell. Kérdéseit eljáró ügyvédnek felteszi. A benne foglaltakat kölcsönösen értelmezik. Ügyfél a szerződés minden oldalának aláírásával azt ismeri el, hogy a benne foglaltakat megértette, és magára nézve kötelezőnek tekintette, azzal kapcsolatban további kérdése, tájékoztatási igénye nincs. Azt ügyleti akaratával mindenben egyezőt írja alá, melynek felmondására az ÁSZF vonatkozó fejezetében, a törvényi előírásokkal összhangban lévő foglaltak az irányadók.

A tényvázlat felvételekor az ügyfél szóban részletesen előadja igénye alapját, képező tényállást, saját véleményét, és megválaszolja eljáró ügyvéd kérdéseit. Azok lényegét eljáró ügyvéd vázlatosan rögzíti, de Megbízó azt és azokra nézve tanúinak nevét, irányítószámmal pontos idézési címét azonban saját kézírásával, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva postai úton, 3 napon belül eljuttatja a Martini Ügyvédi Iroda 1255 Budapest 15 posta Pf. 201 levelezési címére, vagy irodája recepciójára. E helyett megteheti, hogy e-mailben juttatja el a martini1@martini-ugyvedi.hu e-mail címre. Az utóbbi csak az ügyvéd e-mail útján történő visszaigazolásával válik hatályossá.

A megbízó által előadottakat az ügyvéd valósnak fogadja el. Azok valóságtartalmát, az orvosi dokumentumokat meghaladóan vizsgálni nem áll módjában, és ennek megfelelően jár el. A kárigény előterjesztésére, illetve a kereset, vagy alperesi ellenkérelem beadására csak a konkrét történeti tényállásnak, az előzőknek megfelelő felvétele, rögzítése, és az ügyvédi munkadíjra vonatkozó fejezet előírásainak teljesülése után kerülhet sor, addig arra nézve az ügyvédet semmilyen kötelezettség nem terheli.
Az ügyvéd az általa benyújtandó és benyújtott beadványokat Ügyfélének e-mail útján küldi meg.

3.) A PERTÁRGY ÉRTÉKE
Megbízó ügyfél, az ügyintéző ügyvéd kifejezett tájékoztatása után kijelenti, hogy peren kívüli egyezség esetén kifejezetten egyösszegű kártérítést kér. Az egyezség megkötésével végleges és visszavonhatatlan jognyilatkozatot tesz arra nézve, hogy e jogalapból a jövőben már senkivel szemben semmilyen követelése nincs, és a médiának sem nyilatkozik. Az ügyvéd meghatalmazása e jognyilatkozat tételére is kiterjed.

A keresetben érvényesíthető kár nem vagyoni és vagyoni (tényleges bizonyítható kár, elmaradt haszon). Ezek összegét a keresetben pontosan, összegszerűen, bizonyítékokkal (tanúk, okiratok) meg kell jelölni.
A vagyoni kárt és bizonyítékait az ügyvéd felvilágosítása alapján megbízó köteles tételesen részletezve megadni.
A nem vagyoni kár összegszerűsége kizárólag bírói mérlegelés körébe tartozik, de megbízónak kell megadni azokat a körülményeket, és azokra nézve bizonyítékokat, melyből a bíróság számára az őt ért személyiségi jog sérelme körében a joghátrány mértéke megítélhető. Amennyiben az ügyfél – az ügyvéd jelen szerződés aláírásával elismert részletesen felvilágosítása ellenére- e kötelezettségeinek maradéktalanul nem tesz eleget, úgy az abból eredő kárát viseli, melyért az ügyvédet sehol, semmilyen körülmények között felelőssé nem teheti!

4.) PERKÖLTSÉG:

Perköltség – a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve – mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel (előzetes tudakozódás és levelezés költsége, eljárási illeték, tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.).

A pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni; ez alól annyiban van helye kivételnek, amennyiben a Pp 80-83. § – ok eltérően rendelkeznek, vagy a törvény egyéb kifejezett rendelkezése szerint a költséget a per eldöntésétől függetlenül mást terhel.

A megbízó elismeri, hogy eljáró ügyvéd teljes körű és részletes tájékoztatást adott a kárigények perbeli érvényesítésének perköltség vonzatairól, a bíróság hatásköréről (városi, megyei), illetékességéről Erre nézve további kérdése nincs.

Amennyiben Megbízó személyes költségmentséget, vagy illeték-feljegyzési jogot kér, úgy az ahhoz szükséges nyomtatványok megfelelő kitöltése és igazoltatása, valamint eljáró ügyvédnek eljuttatása Megbízó kötelezettsége. Elmulasztása jogkövetkezményéért az ügyvéd nem felelős.

Megbízó tudomásul veszi azt is, költségmentessége esetén is köteles teljes vagy akár részleges pervesztessége esetén is, annak arányában a bíróság által az ellenérdekű fél javára megítélt költségeket (abban annak ügyvédi munkadíját) megfizetni. tehát próba-szerencse alapon pereskedni személyes költségmentesség esetén sem érdemes!

5.) BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁSON TÖRTÉNŐ JELENLÉT

Megbízó tudomásul veszi, és elfogadja azt, hogy eljáró ügyvéd tárgyalásütközései esetén az azon tárgyaláson vesz személyesen részt, melyen ilyen módon történő részvételét fontosabbnak ítéli. Ezen, valamint bármely olyan esetben, amikor akadályoztatva van, a tárgyaláson megjelenni nem tud, írásban kéri annak távollétében történő megtartását. Az utóbbi esetben a szükséghez képest előkészítő iratot nyújt be. Az ily módon történt tárgyalásokra eljáró ügyvéd saját költségén nem köteles helyettes ügyvédet állítani, de azokról megbízót előzetesen tájékoztatja.
A tájékoztatás módja amennyiben megbízó e-mail címmel rendelkezik, akkor e-mail, melynek vételét megbízó köteles visszaigazolni. Ha nincs e-mail címe, akkor a tényvázlatban megjelölt címén postai úton.

Az ügyfél az első tárgyaláson, valamint mindazokon, melyekre személyes megjelenés kötelezettségével, vagy előállítandóan idézett, köteles megjelenni, illetve a tanúi megjelenéséről gondoskodni. Az ezt meghaladó tárgyalások bármelyikén részt vehet, de nem kötelező a részvétele. A tárgyaláson történtekről szintén Megbízó köteles érdeklődni, amennyiben a tárgyaláson személyesen nem vett részt! Ennek elmulasztásának következményeit eljáró ügyvédre nem háríthatja át.
Több ügyvédnek adott együttes meghatalmazás:
Kölcsönös egyetértés esetén jelen szerződő ügyvéd ezt nem ellenzi, adott estben javasolhatja is. Ez esetre a Pp az alábbi rendelkezést tartalmazza:
,,Több személy részére adott meghatalmazás esetében a felet a meghatalmazottak bármelyike képviselheti, egy-egy perbeli cselekménynél azonban csak egyikük járhat el; az ezzel ellentétes kikötés hatálytalan. Ha a meghatalmazottak nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ezt a bíróság akként bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek.”
Az előzőket meghaladóan az ügyintézéssel kapcsolatban eljáró ügyvéd a belátása szerint járhat el, minden előzetes, külön ügyféli hozzájárulás nélkül.

6.) KIFOGÁS, SZERZŐDÉS FELMONDÁS

Amennyiben megbízó megbízott ügyvédi iroda, ügyvéd munkájával nincs megelégedve, köteles a kifogásolt, számára sérelmes cselekmény, mulasztás bekövetkezésétől, vagy bizonyított tudomásszerzésének időpontjától számított egy héten belül azt annak megjelölésével írásban az ügyvéd tudomására hozni.
Amennyiben az ügyfél ezt elmulasztja, úgy arra a későbbiekben sehol, semmilyen körülmények között nem hivatkozhat, azzal kapcsolatban semmilyen eljárást nem kezdeményezhet.

Az ügyvéd ezekről történő tudomásszerzése körében a bizonyítás terhét megbízó ügyfél köteles viselni. Az ügyvéd viszont köteles az ügyfél felé írásban, indokoltan választ adni, és egyeztetést megkísérelni. Az egyeztetésről szintén írásbeli jegyzőkönyvet kell felvenni.

A megbízási szerződést megbízó azonnali hatállyal bármikor felmondhatja, köteles azonban helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért. (Ptk. 483.§ (1) bek.) Amennyiben a felmondás alapos ok nélkül történt az ezzel okozott kárt meg kell térítenie. (Ptk. 483.§ (3) bek.)

Megbízó kizárólag írásban közölt, felmondással mondhatja fel a megbízási szerződést akár indokolás nélkül, de ez esetben, a fentiekben foglalt jogkövetkezmények mellett. Indokolás esetén az indoklásnak, tényszerűnek és alapos okkal történőnek kell lennie, mely indoklásban foglalt tényállításnak minden elemét érintenie kell, és nehézség nélkül bizonyíthatónak kell lennie.
Megbízott részéről a szerződés felmondására különösen együttműködés hiánya, vagy tételes Megbízói szerződésszegés miatt kerülhet sor.

A megbízásnak bármilyen okból történő megszűnése, lehetetlenülése (ügyvédi tevékenység bármi okból történő szünetelése, megszűnése) esetén Megbízó semmilyen addig megfizetett összeg visszatérítésére igényt nem tarthat, ugyanis eljáró ügyvéd mindig csak a már végzett munkával arányos díjazást számláz, melynek kiegyenlítésével a munka teljesítése megbízó részéről igazoltnak tekintendő. E szerződéses feltétel alól az általány munkadíj vonatkozásában (beleértve a szakorvosi véleménydíját is) csak annyi eltérés van, hogy az a szerződés hatályba lépésének függ feltételeként fizetendő, és a vonatkozó anyag (értelemszerűen: szakorvosi vélemény, kereset, alperesi ellenkérelem) átadásával, postázásával válik teljesítetté. .) Folyamatban lévő ügy esetén jelen szerződéssel érintett ügyvéd az ügyfél által írásban megjelölt ügyvédnek adja át a teljes iratanyagot, és lehetősége szerint minden rendelkezésére álló információt. Az ügyet tovább vivő ügyvéd kiválasztása kizárólag megbízói érdekkörbe tartozik.

Sikerdíjas szerződési konstrukciókban pedig az igény jogalapját megállapító közbenső ítélet után megbízó részéről történő felmondás miatti szerződés megszűnés esetén a sikerdíj annak ellenére megilleti Megbízottat, és végrehajthatóvá válik. (E szerződéses kikötés szintén negatív esetek miatt került a feltételek közé!)

Megbízó tudomásul veszi, hogy az ügyvédnek adott megbízás gondossági kötelem, azaz Megbízott nem vállalhat és nem vállal felelősséget semmiféle eredmény eléréséért, csupán azért, hogy az ügyben a legjobb tudása szerint jár el, és mindent megtesz Megbízó érdekeinek képviseletében.

A megbízási szerződésre egyebekben a Ptk. XL fejezetében és az Ügyvédi Kamara vonatkozó szabályaiban foglaltak az irányadók.

Megbízott és megbízó kifejezetten megállapodnak abban, hogy a jelen megbízási szerződéssel összefüggésben vagy abból eredően egymással szemben a szerződés felmondása esetén semmilyen követelésük és igényük nem lesz, sem perben sem peren kívül, e jogukról véglegesen visszavonhatatlanul a felek lemondanak.

7.) KAPCSOLATTARTÁS A FELEK KÖZÖTT

A szóbeliséget meghaladóan az írásbeliség, és annak dokumentálhatósága e körben is érvényességi kellék.

Ügyvédi iroda, ill. az ügyvéd arra vállal kötelezettséget, hogy az üggyel kapcsolatos valamennyi olyan információt, melyet az ügyfél nem ismerhet, és együttes feltételként az ügy kimenetele szempontjából bizonyíthatóan jelentőséggel bír, határidőben, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított 10 napon belül megbízó tudomására hozza. Egyekben a kapcsolattartás telefonon, előzetes időpont egyeztetés után személyesen, vagy e-mail útján elsődlegesen megbízó ügyfél érdekkörében merül fel, és annak eleget kell tenni. Amennyiben ezt elmulasztja, nem hivatkozhat az ügyvéd kapcsolattartásának, tájékoztatási kötelezettsége elmulasztására.
8.) ÜGYVÉDI MUNKADÍJ és EGYÉB KIKÖTÉSEK
E körben az ÁSZF vonatkozó részében foglaltak érvényesek.

Érvényes visszavonásig.

Budapest, 2012. szeptember 09.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.