Dr. MARTINI JENŐ ÜGYVÉD és SZAKORVOS

Szülészet-nőgyógyászat szakorvosa, orvosi műhiba ügyek képviselete

+menu-

header image
Orvosi műhiba ügyvéd paragrafus

Az orvosi műhibás ügyek kártérítési és büntetőjogi kimenetele egyebek mellett orvosi szakkérdések mikénti eldőlésén múlik. Kettős diplomám (orvosi és jogi) előnyét ebben látom: így könnyebb azonos nyelven kommunikálni a kirendelt szakértőkkel, érvelni a hatóság-, bíróság előtt. Az orvos gyógyítani, a beteg gyógyulni akar. Mégis lehet valós vagy vélt, sokszor csak köztük lévő kommunikációs hiba, ami az orvosi műhiba ügyekhez vezet. Független attól, hogy az ügyvédi tevékenység gondossági és nem eredmény kötelem, olyan ügyet, melyet szakmailag (orvosilag és/vagy jogilag) megalapozatlannak ítélek, próba-szerencse alapon nem vállalok. A szakma szabályaival ellentétes szakorvosi véleményt sem adok. Kizárólagosan ún. „sikerdíjas” vállalásra lehetőség nincs.

Orvosok védelmének ellátása foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés körében indult eljárásokban

IRODÁM ORVOS (EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ) ELLEN a Btk. 171. §-a szerinti foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés alap és minősítet esete (egészségkárosodás vagy halál) miatt indult eljárásokban ÜGYET CSAK VÉDÜGYVÉDKÉNT VÁLLAL. TOVÁBBÁ Vállalom még az orvosok etikai és fegyelmi eljárással kapcsolatos képviseletét, szülész-nőgyógyász szakorvosi, szakközreműködői, szakkonzultánsi, de nem igazságügyi orvosszakér-tői vélemény adását a MARTINI MED KFT NEVÉBEN, annak tagjaként, akár más ügyvéd, ügyvédi iroda, vagy igazságügyi orvostan szakorvosaként igazságügyi orvosszakértő részére is.
Az szülész-nőgyász igazságügyi orvosszakértőként történő bejegyzés feltételeinek mindenben megfeleltem, és megfelelek, de azt az ügyvédségről szóló törvény jelenleg hatályos módosított szövegének összeférhetetlenségi szabálya kizárja. (NO COMMENT!) Ettől függetlenül bármelyik „regisztrált” szakorvos, így a Martini Med Kft nevében az általam adott szakorvosi vélemény is, eljárásjogilag nem különbözik a felek által megbízás alapján készíttetett igazságügyi véleménytől. Mindkettő okirati bizonyíték, azonban tudományos megalapozottságuk esetében bizonyító erejükben egyikük sem különbözik a hatóság, bíróság által kirendelt szakértői véleménytől. Ezek között a bíróság indokolási kötelezettség mellett szabadon mérlegel. Más eset, ha védői indítványra az ügyész a felkérésre készült igazságügyi orvosszakértői véleményt szakvéleményként elfogadja, ami a tapasztalat szerint szinte kivételnek számít. (E kérdéskör: Igazságügyi orvosszakértők és klinikus szakorvosok (szakkonzultánsok) együttműködése az un. „orvosi műhiba perekben” részleteit az érdeklődők a publikációk című fejezetben olvashatják.)

1.) ÜGY VÁLLALÁSÁNAK ELŐFELTÉTELEI

Az ügyfélfogadás előzetesen telefonon egyeztetett időpontban az ügyvéd, hivatalos irodájában történik. Ott a konzultáció, a jogi tanácsadás, amennyiben azt megbízás nem követi díjköteles. Összege szabad megállapodás tárgya.
Mivel ezen ügyek kimenetele alapvetően orvosi szakkérdések mikénti megítélésétől, eldöntésétől függ. Ebből az alábbiak következnek:
A fentiekhez az ügy tárgyát képező orvosi dokumentumok teljes körének rendelkezésére állása szükséges. Az eljárással érintett kezelőorvosnak rendelkezésére állnak, illetve az egészségügyi és személyes adatok kezeléséről szóló törvényben foglaltak betartásával célszerű másolatban rendelkezésére állniuk a kórtörténeti iratoknak. (A nyomozóhatóság az eredeti példányt lefoglalhatja!) Amennyiben azok az általános orvosi és a szülész-nőgyógyász szakorvosi ismeretek körében teljes egészében megítélhetők, úgy azt orvosi, szakorvosi vélemény formájában eljáró ügyvéd saját maga Megbízójával egyeztetve ítéli meg, írásba foglalt véleményt készít, melyért a megbízási szerződésben, tényvázlatban foglalt orvosi, szakorvosi véleményezés díja illeti meg.
Megbízó tudomásul veszi, hogy amennyiben az előző bekezdésben foglaltak szerint még a vétségnek enyhébb, az alapesetre történő minősítése elérésére még esély sincs, úgy eljáró ügyvéd az ügyet nem vállalja annak ellenére, hogy az ügyvédi tevékenység nem eredménykötelem. (Szerintem így korekt!) Ez esetben a dokumentumokat véleményével együtt ügyfélnek átadja, aki a konzultáció, ill. a fentiekben foglalt munkadíjak visszafizetésére igényt nem tarthat.
Ha az ügy tárgya az eljáró ügyvéd orvosi, szakorvosi kompetenciáját meghaladja, vagy egyébként indokoltnak látja, úgy az elmúlt 20 év tapasztalata alapján javasolja, hogy Megbízó ügy tárgyának megfelelő szakorvosi képesítéssel rendelkező igazságügyi szakértőtől – szükség szerinti szakközreműködők bevonásával – készíttessen szakvéleményt. Jelenben jelentett fel e miatt a büntetőeljárást megszüntetését panaszló „sértett”, vélhetően a kártérítési ügyben eljáró ügyvédje tanácsára. Az eljárás kimeneteléről beszámolok, és ez e helyen írtakat ahhoz képest fenntartom, vagy módosítom.
A szakvélemény megrendelésébe segítünk, de a költségeinek vállalásába és rendezésébe eljáró ügyvéd semmilyen módon bele nem folyik. Abban az ügyfél közvetlenül a szakértővel, vagy szakértőkkel állapodik meg és számol el. Amennyiben e szakvélemény szerint is vétkes foglalkozási szabályszegés megvalósult és azzal a veszélyeztetés, vagy az egészségkárosodás, halál okozati összefüggésben következett be, úgy az előző bekezdésben foglaltak értelemszerűen irányadóak.
A fentiek vonatkozásában tájékoztatja eljáró ügyvéd az ügyfelet arról is, hogy akár saját szakorvosi véleménye, akár az ügyfél által felkért magánszakértő véleménye eljárásjogilag nem szakvélemény, hanem okirati bizonyíték. A vonatkozó részeket e fejezet bevezetőjében már kifejtettem. Országos viszonylatban, e körben a bírói gyakorlat sem teljesen egységes

Összegezve: Bár az ügy vállalása a fentiek szerint előzetes konzultáció, orvos szakmai és jogi vélemény alapján történik, azonban sehol nincs olyan ügyvéd, aki a büntető eljárás kimenetelére, a jogerős ítéletre nézve bármit is garantálhatna. Eljárása gondossági kötelem. Védencétől független, de annak érdekeit szolgáló eljárásjogi jogosítványai is vannak.

2.) AZ ÜGY VÁLLALÁSA

A megbízási szerződéssel (tényvázlat), az abban foglaltak szerint jön létre. Az ügyvédi munkadíjban felek a szerint szabadon állapodnak meg. A konkrét ügyre vonatkozó tényvázlat elválaszthatatlan részét képezik jelen általános szerződési feltételek (ÁSZF). A két szerződés együtt érvényes és hatályos.
A fenti szerződésekben, a Büntető Törvénykönyvben és a büntetőeljárásról szóló törvényben, az igazságügyi szakértőkről szóló jogszabályokban, valamint ügyvédekről szóló mindenkor hatályos (jelenleg az 1988. évi XI. törvény) és a Magyar Ügyvédi Kamara, valamint a Budapesti ügyvédi Kamara eljáró ügyvédre nézve kötelező szabályait meghaladóan azon feltételek kerülnek meghatározása, melyek mellett eljáró ügyvéd a jogi képviseletet vállalja.
Az ügyfélnek tudomásul kell venni, hogy szerződésükben foglaltaktól történő mindennemű eltérés érvényességi kelléke az írásbeliség, azaz, az eltérő kikötést tartalmazó, az ügyfél és eljáró ügyvéd által kölcsönösen aláírt megállapodása, vagy valamelyik fél részéről a másik jelen szerződő félhez címzett, és az által aláírásával igazoltan átvett, a már fennálló szerződésükbe nem ütköző egyoldalú jognyilatkozata. Ilyen eltérő megállapodás meglétére vonatkozó, esetlegesen bármilyen okból szükségessé váló bizonyítási terhet megbízó ügyfél teljes egészében magára vállalja. Konkrétan: Amennyiben az ügyfél jelen szerződésben foglaltaktól történő eltérést teljes bizonyító erejű, előzőek szerinti okirattal igazolni nem tudja, úgy értelemszerűen csak az eredeti szerződési feltételek az irányadóak.
Az előzőkben foglaltaknak megfelelően a tényvázlat aláírása előtt a szerződésben foglaltakat az ügyfélnek tanulmányozni kell. Kérdéseit eljáró ügyvédnek felteszi. A benne foglaltakat kölcsönösen értelmezik. Ügyfél a szerződés minden oldalának aláírásával azt ismeri el, hogy a benne foglaltakat megértette. Magára nézve kötelezőnek tekintette.

A tényvázlat felvételekor az ügyfél szóban részletesen előadja igénye alapját, képező tényállást, saját véleményét, és megválaszolja eljáró ügyvéd kérdéseit. Azok lényegét eljáró ügyvéd a tényvázlatban vázlatosan rögzíti.

A fentieket, és azokra nézve tanúinak nevét, irányítószámmal pontos idézési címét azonban saját kézírásával, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva postai úton, 3 napon belül eljuttatja a Martini Ügyvédi Iroda 1255 Budapest 15 posta Pf. 201 levelezési címére. E helyett megteheti, hogy e-mailben juttatja el a martini1@martini-ugyvedi.hu e-mail címre. Az utóbbi csak az ügyvéd e-mail útján történő visszaigazolásával válik hatályossá.
A megbízó által előadottakat az ügyvéd valósnak fogadja el. Azok valóságtartalmát, az orvosi dokumentumokat meghaladóan vizsgálni nem áll módjában, és ennek megfelelően jár el. A konkrét történeti tényállásnak, az előzőknek megfelelő felvételéig, rögzítéséig az ügyvédet semmilyen kötelezettség nem terheli.
Az ügyvéd az általa benyújtandó és benyújtott beadványokat Ügyfélének e-mail útján küldi meg.

3.) BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁSON TÖRTÉNŐ JELENLÉT

Megbízó tudomásul veszi, és elfogadja azt, hogy eljáró ügyvéd tárgyalás ütközései esetén az azon tárgyaláson vesz személyesen részt, melyen ilyen módon történő részvételét fontosabbnak ítéli. Ezen, valamint bármely olyan esetben, amikor bármilyen akadályoztatása esetén, a tárgyaláson megjelenni nem tud, írásban kéri annak elnapolását. Amennyiben az utóbbira nincs lehetőség, úgy megbízóját terhelendően, de saját magával azonos anyagi feltételekkel helyettesítéséről gondoskodik.
A fentiekről megbízót előzetesen tájékoztatja. A tájékoztatás módja amennyiben megbízó e-mail címmel rendelkezik, akkor e-mail, melynek vételét megbízó köteles visszaigazolni. Ha nincs e-mail címe, akkor a tényvázlatban megjelölt címén táviratilag, de ez esetben a távirat költségét megbízóra áthárítja.

A terhelti minőségben (gyanúsított, vádlott) Megbízó köteles az idézésre szermélyesen megjelenni.
Több ügyvédnek adott együttes meghatalmazás.
Kölcsönös egyetértés esetén jelen szerződő ügyvéd ezt nem ellenzi, adott estben javasolhatja is. Ez esetre a Be az alábbi rendelkezései az irányadóak. A szerint a védők közül egy a vezető védő.

4.) KIFOGÁS, SZERZŐDÉS FELMONDÁS

Amennyiben megbízó megbízott ügyvédi iroda, ügyvéd munkájával nincs megelégedve, köteles a kifogásolt, számára sérelmes cselekmény, mulasztás bekövetkezésétől, vagy bizonyított tudomásszerzésének időpontjától számított egy héten belül azt annak megjelölésével írásban az ügyvéd tudomására hozni. Amennyiben az ügyfél ezt elmulasztja, úgy arra a későbbiekben sehol, semmilyen körülmények között nem hivatkozhat, azzal kapcsolatban semmilyen eljárást nem kezdeményezhet. Az ügyvéd ezekről történő tudomásszerzése körében a bizonyítás terhét megbízó ügyfél köteles viselni. Az ügyvéd viszont köteles az ügyfél felé írásban, indokoltan választ adni, és egyeztetést megkísérelni. Az egyeztetésről szintén írásbeli jegyzőkönyvet kell felvenni.

A megbízási szerződést megbízó azonnali hatállyal bármikor felmondhatja, köteles azonban helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért. (Ptk. 483.§ (1) bek.) Amennyiben a felmondás alapos ok nélkül történt az ezzel okozott kárt meg kell térítenie. (Ptk. 483.§ (3) bek.) Megbízó kizárólag írásban közölt, felmondással mondhatja fel a megbízási szerződést akár indokolás nélkül, de ez esetben, a fentiekben foglalt jogkövetkezmények mellett. Indokolás esetén az indoklásnak, tényszerűnek és alapos okkal történőnek kell lennie, mely indoklásban foglalt tényállításnak minden elemét érintenie kell, és nehézség nélkül bizonyíthatónak kell lennie. A megbízás bármilyen okból történő megszűnése, lehetetlenülése esetén (akár például az ügyvédi tevékenység bármi okból történő szünetelése, megszűnése) esetén semmilyen megfizetett összeg visszatérítésére igényt nem tarthat, ugyanis eljáró ügyvéd mindig csak a végzett munkával arányos díjazást számláz, melynek kiegyenlítésével a munka teljesítése megbízó részéről igazoltnak tekintendő. (Az általány munkadíjra vonatkozó különös rendelkezéseket az ügyvédi munkadíj című fejezet tartalmazza.) Folyamatban lévő ügy esetén jelen szerződéssel érintett ügyvéd az ügyfél által írásban megjelölt ügyvédnek adja át a teljes iratanyagot, és lehetősége szerint minden rendelkezésére álló információt. Az ügyet tovább vivő ügyvéd kiválasztása kizárólag megbízói érdekkörbe tartozik.

Megbízó tudomásul veszi, hogy az Ügyvédi Irodának adott megbízás gondossági kötelem, azaz Megbízott nem vállalhat és nem vállal felelősséget semmiféle eredmény eléréséért, csupán azért, hogy az ügyben a legjobb tudása szerint jár el, és mindent megtesz Megbízó érdekeinek képviseletében.

Jelen megbízási szerződésre egyebekben a Ptk. XL fejezetében és a büntetőeljárásról szóló törvényben foglaltak az irányadók.

Megbízott és megbízó kifejezetten megállapodnak abban, hogy a jelen megbízási szerződéssel összefüggésben vagy abból eredően egymással szemben a szerződés felmondása esetén semmilyen követelésük és igényük nem lesz, sem perben sem peren kívül, e jogukról véglegesen visszavonhatatlanul a felek lemondanak.

5.) KAPCSOLATTARTÁS A FELEK KÖZÖTT

A szóbeliséget meghaladóan az írásbeliség, és annak dokumentálhatósága e körben is érvényességi kellék.

Ügyvédi iroda, ill. az ügyvéd arra vállal kötelezettséget, hogy az üggyel kapcsolatos valamennyi olyan információt, melyet az ügyfél nem ismerhet, és együttes feltételként az ügy kimenetele szempontjából bizonyíthatóan jelentőséggel bír, határidőben, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított 10 napon belül megbízó tudomására hozza.

Egyekben a kapcsolattartás telefonon, előzetes időpont egyeztetés után személyesen, vagy e-mail útján elsődlegesen megbízó ügyfél érdekkörében merül fel, és annak eleget kell tennie. Amennyiben ezt elmulasztja, nem hivatkozhat az ügyvéd kapcsolattartásának, tájékoztatási kötelezettsége elmulasztására.

6.) AZ ÜGYVÉDI MUNKADÍJ és EGYÉB KIKÖTÉSEK

E körben az ÁSZF vonatkozó részében foglaltak érvényesek.

Érvényes visszavonásig.

Budapest, 2012. szeptember 09.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.